Kirándulás: Tábla-hegy (Koporsó-hegy)

Ezúttal a Strázsa mellett található Tábla-hegy, illetve a Sátorkőpusztai-barlang irányába vitt az utunk.

Balra a Sátorkőpusztai-barlang, jobbra a Tábla-hegy

Időnként ugyan szeles, de túlnyomóan napos időben volt részünk 2018. március 24. napján, amikor úgy döntöttünk, hogy megismerkedünk a a Strázsa-hegy és a Csurgó-hegy között fekvő Tábla- vagy Koporsó-heggyel, valamint megtekintjük a Sátorkőpusztai-barlangot kívülről.

A Palatinus-tó közeléből indultunk, amely éppen kétszínű volt, sőt az időnként megélénkülő szél kisebb hullámokat is képzett.

Kétszínű Palatinus-tó 2018. márciusában

Ezután egy pusztán, majd a forgalmas Kesztölci úton vágtunk át, ahonnan már nem is tűnt túl távolinak az egymás mellett elhelyezkedő két úti cél.

Balra a Sátorkőpusztai-barlang, jobbra a Tábla- vagy Koporsó-hegy

Tovább mentünk a Sátorkőpusztai-barlang felé egy enyhén emelkedő útszakaszon. A barlangba nem mentünk be, mert mostani célunk eredetileg a Tábla- vagy másik nevén Koporsó-hegy “meghódítása” volt.

Sátorkőpusztai-barlang

Sátorkőpusztai-barlang bejárata

A barlanghoz tett kitérőt követően folytattuk utunkat a hegyre.

Puszta és erdő határa

Nagyon különleges volt, amikor a száraz, pusztaszerű területről egy sokkal nedvesebb, erdős részhez érkeztünk. Az erdőben foltokban hóval is találkoztunk, valamint a növényvilág is teljesen megváltozott. A bal oldali képen a száraz pusztán talált, elszáradtnak tűnő cickafark, míg a jobb oldali képen egy hűvösebb, nedvesebb, erdős terület látható, ahol a mohás fák gyűrűjében hófoltokkal is találkozni lehetett:

A természet varázsában elmerengve érkeztünk meg a Tábla-hegy “csúcsára”. Azért az idézőjel, mert tulajdonképpen úgy mentünk fel a 304 méteres hegyre, hogy annak nem volt kifejezetten csúcsa, újra egy pusztára hasonlító területtel találtuk szembe magunkat, amit minden irányból erdő vett körül. Az erdőből pedig két szürkés színű rókát is láttunk elszaladni, megrémültek, amikor észleltek minket, pedig mi csak a fényképezőnket vettük elő. Két darab nagyon távoli képből az állat alakja kivehető, de azért a fotó valószínűleg nem fog múzeumba kerülni.

Tábla- vagy Koporsó-hegy

Fehér-szirt és a kőbánya, Öreg-szirt, háttérben a Pilis-tető
A Tábla- vagy Koporsó-hegy a Nagy-Strázsa-hegy délkeleti szomszédjának tekinthető, ami első sorban geológiai szempontból számít különlegességnek. A mindössze 304 méteres Tábla-hegy a magasságát tekintve csak dombnak számít, keletkezését és kőzetét tekintve jelentősen elüt a Pilis vonulatától.

A Visegrádi-hegységet és a Börzsönyt kialakító miocén kori vulkanizmus következtében az esztergomi Vaskapu-hegytől idáig egy tektonikai törés jött létre. Ezen a vonalon dácit és andezit olvadék nyomult fel, mely két helyen jutott a felszínre, létrehozva a Tábla-hegyet és a tőle délkeletre található Csurgó-hegyet.

A tavasszal és nyáron botanikai ritkaságokkal (pl.: árvalányhaj, piros kígyószisz, magyar zergevirág, Borbás-kerep) borított Tábla-hegyre felkapaszkodva több helyen találkozhatunk vulkáni kőzetek kibúvásaival, amelyek szálkőzetben fordulnak itt elő. A tetején lévő füves fennsíkra érve pedig gyönyörű kilátást kaphatunk a Pilis D-i és DK-i részeire, a háttérben húzódó Visegrádi-hegységgel együtt.¹
Odvas keltike (Corydalis cava)

Az út során kereken 7 kilométer távolságot tettünk meg (odafelé egy picit többet a barlang miatt megtett kitérő által), ehhez 256 méter szintemelkedés párosult. A kirándulás 3 óra 22 percet vett igénybe.

Palatinus-tó, háttérben a dorogi Szent Borbála-templom

Végül visszaérkeztünk oda ahonnan elindultunk, azaz a Palatinus-tóhoz.

Palatinus-tó a lemenő nap fényében

További kirándulásink ide kattintva tekinthetőek meg.

Irodalomjegyzék

¹ SÜTTŐ Ildikó: A Pilis északi területének természeti értékei, 39. old. Forrás: http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser…pdf (2018. 03. 26.)

 

Sajnos még senki sem írt hozzászólást. Legyél Te az első!

Te mit gondolsz a cikkben leírtakról?

Az e-mail címedet nem tesszük közzé, illetve nem adjuk ki harmadik félnek.


*