Vasárnap kora délután zivatar érte el térségünket, mely során lokálisan felhőszakadás, néhol jégeső is kialakult.
A hét utolsó napja fülledt, meleg nyári idővel indult, kora délután helyenként 28 fokot is lehetett mérni. 13 óra magasságában viszont vészjósló fellegek jelentek meg és elkezdett dörögni az ég is. A radarra pillantva láthattuk, hogy térségünk nyugati része igen komoly viharban részesülhet rövid időn belül.
Mi ezúttal Dorogról követtük az eseményeket és az ablakból igen látványos esősávot véltünk felfedezni a már előbb említett nyugati irány felé pillantva. Dorogi csapadékmérő műszerünk szerint itt mérhető csapadék nem volt, de Esztergomban és Dágon sem.
Térségünket úgy határoltuk be (a magyarországi oldalon), hogy nagyjából a Gerecse a nyugati véglet (tehát Bajna, Héreg, Gyermely, feljebb pedig Süttő és Lábatlan), míg a középső rész a dorogi, esztergomi térség, keleten pedig a Dunakanyar vonala. Ennek tükrében lehet talán a legjobban meghatározni, hogy hol mennyi csapadék hullott. A nyugati részen lokálisan 20-25 mm-t meghaladó mennyiség hullott, a középső részeken szélerősödés és legfeljebb minimális csapadék hullott, míg térségünk keleti része szárazon maradt.
Az általunk körbehatárolt, „térségünknek” nevezett terület egy vihar szempontjából nem nevezhető túl nagy területnek. Tehát, ha vihart várunk, azt legtöbbször az egész térségre vonatkoztatva várjuk. Ritka és nehezen meghatározható, hogy úgy jelezzünk előre egy érkező zivatart, hogy csak a keleti vagy csak a nyugati medencében várható. Ma még nem tart ott a meteorológia, hogy ennyire pontosan, ennyire kis területre lehatárolható legyen a várható csapadékeloszlás. Tehát, amikor zivatart várunk a térségünkben az többnyire lutri, hogy éppen Dorogon, Táton esetleg Bajnán fog a legtöbb vagy éppen a legkevesebb csapadék hullani.
Ezúttal is csak a felhőszakadás lezúdulása előtt nagyjából 30-60 perccel jeleztük előre azt, hogy a nyugati részeken valószínűek hevesebb eseményeket, mert ekkor már kialakult a cella, amely látszódott a bárki számára nyilvánosan radaron is.
Rengeteg felvételt (képet és videót) kaptunk olvasóinktól, amelyet ezúttal is hálásan köszönünk. Cikkünk ezúttal főleg ezekre a felvételekre épül.
Felhőszakadással/özönvízzel érintett települések: Tát, Tokod, Bajna, Nagysáp, Mogyorósbánya, Epöl
Jégesővel érintett települések: Tokod, Tokodaltáró, Tát, Nagysáp, Sárisáp, Annavölgy, Párkány
A vihar elkerülte az alábbi településeket: Süttő, Dág, Dorog, Piliscsév, Kesztölc, Esztergom (Esztergom-Kertváros is), Dömös, valamint térségünk keleti fele.
A felhőszakadás határa valahol Tokodon lehetett, mert Tokod-Üveggyárból még zuhatagról számoltak be olvasóink, míg Tokodaltárón csak dörgéseket hallottak. Itt lehetett a határa a térségünk nyugati felét érintő felhőszakadással és jégesővel kísért zivatarnak. A másik oldalon pedig Süttő-Nyergesújfalu lehetett a határvonal. Ez azt jelenti, hogy nagyjából meghatározható, hogy milyen sávban haladt az intenzív csapadéksáv.
Nagysáp:
Mogyorósbánya:
Bajna:
Tát:
Tokod:
Tokodaltáró:
Sárisáp:
Nyergesújfalu:
Esztergom:
Gyermely:
