Az őszi hónapokban két fontos jelenség járul hozzá ahhoz, hogy egyre inkább szennyezett legyen a térség levegője. Az egyik a meteorológiai helyzet: a Dorogi-medencében télen gyakran megreked a hideg levegő, amely fölé felkúszik a melegebb réteg. Ilyenkor a „tökéletes szigetelés elve” miatt a településen keletkező füst és káros anyag nem tud eltávozni a légkörbe és feldúsul.
Ilyenkor alakul ki a téli szmog, amely jellemzően a közlekedési eszközökből távozó, valamint a kéményekből áradó füst és káros anyagok feldúsulásának eredménye. December 20-án a Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatása szerint aznap tizenhárom városban, köztük Dorogon és Esztergomban is kifogásolható volt a levegő minősége.
Ugyan a péntek este megérkezett melegfront némi változást hozott, hiszen az esőnek köszönhetően valamelyest tisztult a levegő, de még mindig csak a tűrhető kategóriát súrolja a légszennyezettség.
A legszennyezes.hu szakmai honlap szerint a két szomszédos városban így alakul a szennyezettség jelenleg (december 22-én):
A szálló por mennyisége Esztergomban és Dorogon is viszonylag magas értéket mutat, ha összevetjük azzal, hogy Táton milyen a levegő. Ilyenkor érdemes elképzelni, hogy mi történne, ha megépülne a párkányi égetőmű, amelynek füstjét az uralkodó szélirány is felénk fújná.
Hogyan járulunk hozzá a szmog kialakulásához, illetve erősödéséhez?
Ősszel és télen az első fagy idején szinte egyszerre helyezik üzembe a háztartások a fűtési rendszereiket. A kazánokban ilyenkor hajlamosak vagyunk a tűzifa és szén mellett mindenféle kerti, valamint kommunális hulladékot elégetni. Ilyenkor az égés során mérgező gázok szabadulnak fel, amelyek akár daganatkeltők is lehetnek. Fontos, hogy csak megfelelő minőségű foszilis tüzelőanyaggal fűtsük ingatlanjainkat.
Mi várható a továbbiakban?
A szeles, csapadékos idő tovább tisztítja a légteret, emellett a felszakadozó felhőzet is hozzájárul ahhoz, hogy végre friss levegőt szippanthassunk.
