Rekord közeli enyhe ősz: 1901 óta a második legmelegebb őszből léptünk a télbe. A 2018-as őszi középhőmérséklet országos átlagban 12,3 °C foknak adódott, ami két fokkal magasabb az 1981–2010-es normálnál.
A szeptember 1,5 fokkal, az október 2,4 fokkal, a november pedig 2 fokkal volt melegebb a sokéves átlagnál. Különösen az október volt enyhébb a szokásosnál: 1901-től a 7. legmelegebb októbert jegyeztük, de a szeptemberi és a novemberi középhőmérsékletek is a legmelegebb hónapok felső 20%-ában helyezkednek el.
Az évszak során a legmagasabb hőmérsékletet, 34,9 °C fokot Békéssámsonon mértük szeptember 2-án, de szeptember 21-ig nyárt idéző hőmérsékletek voltak jellemzők.
Október közepén egy kiterjedt anticiklonnak köszönhetően nyugodt, száraz, sok napsütéssel és átlag feletti csúcshőmérséklettel teli időszak köszöntött be. Igazi vénasszonyok nyara alakult ki, október 27-én megdőlt a napi abszolút maximum rekord, Kübekházán 27,3 °C fokot mértünk. A korábbi rekordot Balatonfenyves tartotta 26 fokkal, melyet 1952-ben mértek. Két nappal később, ismét Kübekházán volt a legmelegebb, 27,1 fokkal. Az október 29-ére vonatkozó abszolút maximum rekordját eddig Szerep település tartotta, ahol 1923-ban 25,9 °C volt a legmelegebb órában. Idén szeptemberben 17 nyári nap (napi maximumhőmérséklet legalább 25 °C) és 2 hőség nap (napi maximumhőmérséklet legalább 30 °C) is előfordult országos átlagban.
Globálisan 2018-as esztendő valószínűleg a negyedik legmelegebb év lesz a kiterjedt megfigyelések kezdete óta, áll a Meteorológiai Világszervezet előzetes éghajlati értékelőjében. A hazai mérések szerint, amennyiben a december középhőmérséklete nem tér el lényegesen az átlagtól, akkor a 2018-as év akár a legmelegebb esztendő is lehet Magyarországon.
Az elmúlt 100 év legmelegebb 4 éve volt az elmúlt négy év
A hosszú távú melegedő tendencia folytatódott 2018-ban, az átlagos globális felszínhőmérséklet valószínűleg a 4. legmagasabb lesz. A legmelegebb 20 év az elmúlt 22 évben lépett fel, a legutóbbi négy év volt a legmelegebb négy év globálisan – számol be az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Az éghajlatváltozás egyéb tünetei, mint a tengerszint emelkedés, a melegedő és savasodó óceánok, az olvadó jégtakaró, a gleccserek zsugorodása 2018-ban is folytatódott, a szélsőséges időjárás pedig minden kontinensen pusztítást végzett, ez derül ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) előzetes éghajlati értékelőjéből.
Petteri Taalas, a WMO főtitkára megjegyezte: „Nem tűnik úgy, hogy a melegedés megfékezésének útjára léptünk volna: Az üvegházhatású gázok koncentrációja ismét rekord magas. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, a század végére 3-5 fokkal nő a globális felszín hőmérséklet. Ha pedig minden fosszilis energiahordozót kiaknázunk, akkor a hőmérsékletemelkedés még ennél is sokkal magasabb lesz. Nem lehet elégszer megismételni, hogy mi vagyunk az első generáció, akik megérthetik az éghajlatváltozást és az utolsó, akik még képesek tenni ellene.”
2018 középhőmérséklete Magyarországon is az élmezőnyben fog végezni, ebben a sajnos kevéssé megnyugtató versenyben. Csak a februári és a márciusi havi középhőmérséklet maradt el az 1981–2010-es átlagtól idén.
forrás: OMSZ
