Így vélekedik Dorogról egy településfejlesztő geográfus

Németh Gábor ezer szállal kötődik Doroghoz és környezetéhez. Gábor Debrecenbe járt egyetemre és ott a Természettudományi és Technológia Karon geográfusképzésben vett részt. Jelenleg egy nagy nemzetközi vállalatnál dolgozik. A tanulmányiból és munkatapasztalatiból adódóan sok országgal és közeggel van napi kapcsolata, amelyekből sok új ötletet és gondolatot tud meríteni. A dorogi fiatal szakember szerint Dorog egyedülálló történelemmel és adottságokkal rendelkezik, célja, hogy a jövőben minél több olyan projektben vegyen részt, amelyekkel előmozdíthatja a régiója, illetve a települése fejlődését.

A geográfus szakma sokak számára nem ismert. Kérlek, mutasd be röviden, hogy mivel foglalkoznak azok, akik ezt a hivatást választják?

Először is kezdjük azzal, hogy sokan a geográfusokat összekeverik a geológusokkal. Természetesen a két foglalkozás nagyon szoros kapcsolatban áll egymással és egymás nélkül nem is létezhet. Aki megkérdezi tőlem, hogy mi a különbség köztük, annak egy rövid válasszal szoktam felelni. A geológus azzal foglalkozik, ami a felszín alatt van, a geográfus pedig azzal, ami felette. Természetesen ez egy nagyon leegyszerűsített megfogalmazása a 2 szakmának.
A geográfus szakmát általában azok választják, akiket érdekel a földrajz, illetve az hogy hogyan is működik a világunk. A geográfus képzés során sokrétű tudásra teszünk szert és sok tudományterületet ismerünk meg.

Ha jól tudom meteorológia ismereteket és fenntartható energiagazdálkodással kapcsolatos ismereteket is szereztél kérlek, mesélj ezekről az ismeretekről?

A geográfus képzés folyamán megismerkedtem a meteorológiával is önálló tárgy keretében. A meteorológia tantárgy számomra legfontosabb tanulsága az volt, hogy mennyi minden befolyásolja az időjárásunkat. A másik fontos ismeret, amit szeretnék kiemelni, hogy a meteorológia egy dinamikusan fejlődő tudomány. Egyre több helyen, egyre több adattal, új módszerekkel próbálják a szakemberek minél pontosabban mindenki számára érthetővé tenni ezt a nagyon komplex tudományt.
A fenntartható energiagazdálkodás is egy hasonlóan dinamikusan fejlődő terület. Azt hiszem a megújuló energiaforrásokkal már mindenki tisztában van, viszont az ezekben rejlő lehetőségekkel már kevesen. Elég csak arra gondolni, hogy egy napelem 20-30 évvel ezelőtt mennyi áram termelésére volt képes és hogy ma mennyire. A növekedést, nyugodtan nevezhetjük ugrásszerűnek. Vagy akár említhetnénk példának az Ausztráliában létesített óriási energiatárolót, ami képes biztosítani a helyi áramellátás stabilitását. Egy napelemes rendszernek is vannak természetes korlátai, elég csak az éjszakára vagy borús napokra gondolni, amiket egy saját energiatároló (akkumulátor) képes folyamatosan használhatóvá tenni.

Dorog és a Dorogi-medence milyen természetföldrajzi és klimatológiai jellemzőkkel rendelkezik?

A természetföldrajzi jellemzők közül, azt hiszem minden helyi és környékbeli lakos számára jól ismert a szén. Azt hiszem nem túlzás azt állítani, hogy ennek a fosszilis energiahordozónak köszönheti a város a létezését. Erre az ágazatra épült a város gazdasága a -19. és 20. században és a jövőre vonatkozóan is rejthet még potenciált a környék számára. Egy kevésbe ismert természetföldrajzi jellemzője Dorognak, hogy a talajvíz szinte magasan található, különösen a város keleti részén.
A klimatológiát vizsgálva, a medence jellegből fakadóan a medencékre jellemző hatások érvényesülnek, bár ezeket olykor befolyásolhatják az ipari létesítmények, még ha nem is tulajdonítanak ezeknek különösebben nagy jelentőséget.
Megújuló energiaforrások tekintetében Dorognak nincs túl sok lehetősége. A város határában folyik a Kenyérmezői-patak, de ennek hasznosítása vízenergia szempontjából lehetetlen. A szélenergia egy jó választásnak tűnhet, mint erőforrás, de a jelenlegi szabályozások nem teszik lehetővé a szél energiájának kiaknázását. Potenciálisan a napenergia hasznosítása jöhet számításba Dorogon és környékén, mind lakossági, mind ipari szinten. Egyre több háztetőn találkozhatunk napelemes rendszerekkel, amik mutatják a lakosság környezettudatos gondolkodásmódjának megjelenését.

Dorogon születtél és jelenleg is a településen élsz, mit tartasz a település fő erősségeinek?

Jelen pillanatban a település elhelyezkedését említeném, mint fő erősség. A főváros mindösszesen 35km-re van Dorogtól. A felújított vasútvonallal valamint a 10-es főúttal 1 óra alatt elérhető optimális esetben. Esztergom, mint járási központ alig 10km-re található és a határátkelő Szlovákia felé is adott Esztergomból. Egyedül az országos autópálya-hálózat elérhetősége nehézkes, de remélhetőleg ez a jövőben változni fog.
Dorogon melyek azok a területek amelyek véleményed fejlesztésre szorulnak (település gyengeségei)?
Alapvetően azt gondolom, hogy a helyi fejlesztések szisztematikusan történnek és a tervezett fejlesztések iránya is illeszkedik ehhez (Mária utca fejlesztése). Örömmel látom, hogy a korábban elhagyatott ipari terület hasznosítása szépen fokozatosan megtörténik, ahogy azt sok Nyugat-Európai országban is láthatjuk. Ezeknek a területeknek a fejlesztése elengedhetetlen lesz a jövőben.
Amit gyengeségként lehetne említeni, hogy a környező települések jelenleg nem megközelíthetőek kerékpárúton. Remélhetőleg ez a jövőben változni fog.

Dorog természetföldrajzi ismeretében milyen megújuló energia irányt tudnál elképzelni a jövőben a városban? A fenntarthatóságra törekvés egyre fontosabb a világban, egyre több pénzügyi támogatást kapnak azok a projektek, amelyek ezt a cél szolgálják hogy látod ezt a folyamatot Dorogon milyen lépések történt ennek az irányába?

Jelen pillanatban 1 potenciális irányt tudok elképzelni Dorog a megújuló energiák tekintetében, ez pedig a napelemes rendszerek. Napelemes rendszereket egyre több családi házon találhatunk, ha a városban járunk. Véleményem szerint, ez egy nagyon jó irány, hogy egyre többen gondolkodnak megújuló energiaforrásban, még ha csak részlegesen is. Vannak a településen jelenleg nem ki használt területek, ahol talán érdemes lenne ilyen rendszerek telepítésének lehetőségét megvizsgálni. Hogy egy példát is említsek, Nyugat-Európában már egyes parkolókat napelemekkel fednek be, így adva további funkciót egy már hasznosított területnek.

Mint geográfus szakember a zöldülő klímatudatos fejlesztési irány keretein belül milyen fejlesztési ötleteket tudnál adnál a településed számára?

Manapság már egyre több területen hasznosítják a föld hőjét. Úgy tudom, hogy erre Dorogon is van példa és talán érdemes lenne ezt a lehetőséget városi léptékben is megvizsgálni.
Fejlesztési ötletként a meglévő nagy, összefüggő, már valamilyen funkcióval rendelkező felületek befedését próbálnám kiaknázni. Elég csak 1-1 nagyobb területű parkolóra gondolni, ahol az autók ideiglenes elhelyezésén kívül semmi funkciója. Ezek a felületek alkalmasak lennének arra, hogy befedjük őket olyan rendszerekkel, amik képesek a nap energiáját hasznosítani. Ha csak a parkolók környezetében található épületek, vagy akár járművek energiaigényét fedezni tudnánk, a környezeti terhelést lokális szinte tudnánk csökkenteni.

Az okos város egyre népszerűbb és egyre többet használt fogalom is, hogy tudnád leírni Dorogon milyen is lehetne egy okos Dorog?

Dorog okos várossá válásának egyik fő pillére a megvalósuló intermodális csomópont. Azt hiszem ez egy jó kiindulási alap lesz, hogy a városban meglévő buszközlekedés akár valós időben is követhető váljon az utazóközönség számára. Ehhez természetesen komoly fejlesztésekre is szükség lenne, ezért úgy gondolom, hogy a város okossá fejlesztése középtávú célként fogalmazódhat meg.

A 2014-2020-as Európai Uniós programozás időszakban a legtöbb település Magyarországon elindította a zöld város projektjét Dorogon is indult ilyen program mesélnél róla, hogy neked milyenek erről a tapasztalataid?

Eddig nem tapasztaltam, hogy az említett időszak alatt zöldebbé vált volna a város, mint korábban. Ez abból is adódhat, hogy sok zöldterület és felület található városszerte. Viszont a Mária utca funkciójának megváltoztatásával egy fontos része újulhat majd meg a városnak. Tulajdonképpen a város 2 részét (vasút 2 oldalát) összekötő legfőbb utca. Egy ilyen projekt megvalósulása jó lehetőség lesz arra, hogy a város lakói egy kellemes 21. századi környezetben töltsék el szabad perceiket. Hasonló projekt megvalósulását akár a Hősök tere és környékén is el tudnék képzelni.

Névjegy:

Németh Gábor 1992. január 7-én született Esztergomban. 2004-2011 között az esztergomi Szent István Gimnáziumba járt, ahol sikeresen leérettségizett, majd 2011-2014 között a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának földrajz alapszakos hallgatója volt. Ott szerezte meg a felsőfokú végzettségét, majd 2015-2017 között a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának geográfus MSC szakán mesterdiplomát szerzett.  Hobbija a labdarúgás és a filmek.

 

Sajnos még senki nem írt hozzászólást. Legyél Te az első!

Te mit gondolsz a cikkben leírtakról?

Az e-mail címedet nem tesszük közzé, illetve nem adjuk ki harmadik félnek.


*