Ezúttal a Strázsa mellett található Tábla-hegy, illetve a Sátorkőpusztai-barlang irányába vitt az utunk.
Időnként ugyan szeles, de túlnyomóan napos időben volt részünk 2018. március 24. napján, amikor úgy döntöttünk, hogy megismerkedünk a a Strázsa-hegy és a Csurgó-hegy között fekvő Tábla- vagy Koporsó-heggyel, valamint megtekintjük a Sátorkőpusztai-barlangot kívülről.
A Palatinus-tó közeléből indultunk, amely éppen kétszínű volt, sőt az időnként megélénkülő szél kisebb hullámokat is képzett.
Ezután egy pusztán, majd a forgalmas Kesztölci úton vágtunk át, ahonnan már nem is tűnt túl távolinak az egymás mellett elhelyezkedő két úti cél.
Tovább mentünk a Sátorkőpusztai-barlang felé egy enyhén emelkedő útszakaszon. A barlangba nem mentünk be, mert mostani célunk eredetileg a Tábla- vagy másik nevén Koporsó-hegy „meghódítása” volt.
Sátorkőpusztai-barlang
A barlanghoz tett kitérőt követően folytattuk utunkat a hegyre.
Nagyon különleges volt, amikor a száraz, pusztaszerű területről egy sokkal nedvesebb, erdős részhez érkeztünk. Az erdőben foltokban hóval is találkoztunk, valamint a növényvilág is teljesen megváltozott. A bal oldali képen a száraz pusztán talált, elszáradtnak tűnő cickafark, míg a jobb oldali képen egy hűvösebb, nedvesebb, erdős terület látható, ahol a mohás fák gyűrűjében hófoltokkal is találkozni lehetett:
A természet varázsában elmerengve érkeztünk meg a Tábla-hegy „csúcsára”. Azért az idézőjel, mert tulajdonképpen úgy mentünk fel a 304 méteres hegyre, hogy annak nem volt kifejezetten csúcsa, újra egy pusztára hasonlító területtel találtuk szembe magunkat, amit minden irányból erdő vett körül. Az erdőből pedig két szürkés színű rókát is láttunk elszaladni, megrémültek, amikor észleltek minket, pedig mi csak a fényképezőnket vettük elő. Két darab nagyon távoli képből az állat alakja kivehető, de azért a fotó valószínűleg nem fog múzeumba kerülni.
Tábla- vagy Koporsó-hegy
A Visegrádi-hegységet és a Börzsönyt kialakító miocén kori vulkanizmus következtében az esztergomi Vaskapu-hegytől idáig egy tektonikai törés jött létre. Ezen a vonalon dácit és andezit olvadék nyomult fel, mely két helyen jutott a felszínre, létrehozva a Tábla-hegyet és a tőle délkeletre található Csurgó-hegyet.
Az út során kereken 7 kilométer távolságot tettünk meg (odafelé egy picit többet a barlang miatt megtett kitérő által), ehhez 256 méter szintemelkedés párosult. A kirándulás 3 óra 22 percet vett igénybe.
Végül visszaérkeztünk oda ahonnan elindultunk, azaz a Palatinus-tóhoz.
További kirándulásink ide kattintva tekinthetőek meg.
Irodalomjegyzék
¹ SÜTTŐ Ildikó: A Pilis északi területének természeti értékei, 39. old. Forrás: http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser…pdf (2018. 03. 26.)
Te mit gondolsz a cikkben leírtakról?