Beszélgetés a Zöldülő épületek előre törésének trendjéről 2. rész

Beszélgetés a Zöldülő épületek előre törésének trendjéről sorozat 2. részében Kiss Pál Péter az 1. részben bemutatott, a világban zajló folyamatokra elvi javaslatokat mutat be. Továbbá ismerteti, hogy miképp is válhatna élhetőbbé egy város a zöld épületekkel.

Hogyan jönnek az eddig információkhoz a „zöld” épületek?

Az első cikkben bemutatott időjárási tendenciák az országunkban előre be nem látható szélsőségek formájában is bekövetkezhetnek, sőt egymás hatásait is felerősíthetik. Számíthatunk arra, hogy éves szinten nőni fog azon időszakok száma, amikor a klímaváltozás hatásai multiplikálódnak az adott településeken. A legjobb világtrend szerint olyan eszközökkel alakítják át a városokat maximálisan környezetbarát településekké, amelyek mérsékelni tudják a klímaváltozás hatásait. A világban uralkodó városfejlesztési trendek legmagasabb szintjén ökovárosi elképzelések állnak: a cikksorozat harmadik részében bővebben még lesz szó róluk.

Mit is jelent az „ökováros” kifejezés?

Egy település akkor lesz ökováros, ha minimalizálják a környezeti kihatásokat, a légszennyezést -azon belül is főként a szén, nitrogén dioxid-kibocsátást és a vízszennyezést, miközben a legkevesebb energiát próbálják felhasználni. Az energia előállításakor a megújuló forrásokra – szélturbinák, napelemek, biomasszára támaszkodnak. Szinte minden hulladékot újrahasznosítanak, komposztálnak, energiává alakítanak, hogy így csökkentsék a városok klímaváltozáshoz való hozzájárulását.

A légkondicionálók használatát – főként növényesítéssel – is igyekeznek redukálni, mivel az aszfalt átlagosan 6 fokkal is emelheti a városi hőmérsékletet (vidéken sokkal kisebb hatást ér el). Az viszont biztos, hogy a világos felületek alkalmazásával is csökkenteni lehet a hőt. A legfontosabb persze az autókkal szembeni megfelelő közlekedési alternatíva kidolgozása, a gyalogosforgalom növelése, többek között integrált üzleti, ipari és lakónegyedek kialakításával. Továbbá olyan intézkedések sokaságát alkalmazzák, melyben a kevesebb több elve érvényesül.

Általánosságban a várostervezés, város átalakítás terén csak és kizárólag az ökovárosok jöhetnek mintaként szóba (egy törvény csomag létrehozása és a helyi építési szabályzatok megváltoztatása is fontos). Kiss Pál Péter szerint a jövőben minden kormánynak törekedni kell az urbanizáció helyett a szuburbanizáció serkentésére.

Léteznek már ilyen városok a világban, amelyek mindennemű környezetszennyezést szinte nullára csökkentettek és/vagy energiaszempontból önfenntartóak vagy nagyon közel állnak hozzá. Várostervezési dokumentumokat ezen városoktól bekell szerezni és azokat felhasználva kell minden városnak a saját képére szabni.

Kiss Pál Péter úgy véli, hogy a jövőben az ökovárosi szemlélet az egyetlen helyes út a klímaváltozás hatásainak mérséklésére. A zöld városi szemléleten belül az öko-városi vonal a legradikálisabb út (vannak enyhébb verziók is), de sok településnek nem lesz választási lehetősége, ha élhető környezetet szeretne biztosítani az ott lakóknak.

Fenntarthatóan azon városok működnek, melyek alkalmazzák a közismert Smart-City fejlesztéseket. Őket sorolhatjuk az „enyhébb verziók közé. Ilyen Amsterdam vagy Barcelona. A cikk harmadik részében őket is említjük.

A téma iránt érdeklődőknek néhány tipp:

Azon kedves olvasóknak, akik eddig eljutottak, érdemes megtekinteniük az Energiaklub, a WWF és a Greenpeace felületeit és anyagait. Ezen felül az újonnan létrejött Greendex internetes oldal is szolgál számukra hasonló tartalmakkal. Továbbá angol nyelvű tudományos folyóiratok is megtalálhatók a ResearcGate-n, a #smartcity vagy #Greendevelopment in cities vagy Sustainability in cities keresőszavakra is előjönnek.

Pár kép egy tipikus ökovárosról, Freiburgról:

(Freiburgi sétálóutca)

                                 

Forrás: https://www.lilies-diary.com/freiburg-erleben/

 

Mindenhol minden ZÖLD

https://www.lilies-diary.com/freiburg-erleben/

Gyakoriak a városi közösségi tetőkertek is

https://www.lilies-diary.com/freiburg-erleben/

 

Lehetséges gyakorlati megoldások melyek visszautalnak a cikk eddig részére :

1, A zöldtető lényegében a tető felületén mesterségesen létrehozott, biológiai és ökológiai szempontból élő, vegetációs felület. Lehet intenzív vagy extenzív, ez tulajdonképp az ültető közeg mélységétől függ.

A zöldtető növényzete sok hasznos funkciót lát el az oxigéntermeléstől kezdve a szálló por megkötéséig, a víz párologtatásán át. A tulajdonságok elősegítik az adott településen élhetőbb és környezetbarátabb, minőségibb életet a településeken. A fenti folyamatok javítják a levegő minőségét, így a városi környezet éppen a napjainkban (és a jövőben is) jellemző egyik legnagyobb problémáját orvosolják. A zöldtetők elterjedésével jelentősen mérsékelhető a települések levegőszennyezettsége.

A zöldtető felületén a létesített vegetáció a csapadék egy részének „felhasználásával” és a víz visszatartásával csökkenti és lassítja a lefolyó csapadékvíz mennyiségét, részben így   tehermentesíti a település csatornahálózatát. A zöldtetők sokszorosítása, elterjesztése tehát megoldás kell legyen azon településeken, amelyeket a villámárvíz jelensége érinthet (3,pontban volt szó erről bővebben).

Kiemelt prioritás kell legyen a településfejlesztők és központi döntéshozók számára ennek a felkarolása és egy programba illesztése. A fentebb felsoroltak mellett minden olyan városban szükséges lehet, amelyeket érzékenyen érint a hirtelen csapadék, a csatornahálózat alultervezettsége és elavul állapota. A szükségességét még az utcaszakaszok keresztszelvényeinek adottságai, az épületek és az utak egymáshoz való viszonya határozza meg.

Épületsajátossági szempontból a zöldtető olyan védőréteget képez, amely önmagában hő- és hang­szigetel. Emellett védi az alatta lévő szerkezeti rétegeket a hőhatástól, fagytól, a napsu­gárzástól, megfelelő védelmet biztosít a különböző mechanikai hatásokkal és a szél szívó hatásával szemben is.

 

2,Zöldfalak-függőkertek

Az épületek falainak, a növényzettel való borítása röviden. A zöldhomlokzatok (vagy zöldfalak) legjobb funkciója a pormegkötés. Ezen hatás leginkább a téli időszakban szükséges, mivel ilyenkor nő a legmagasabbra a légszennyezettség a nagyobb városokban.

Zöldhomlokzatokon (vagy falakon) többféle örökzöld növény is használható, nevelhető, így biztosított a pormegkötő hatás a téli időszakban is. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy egy függőleges aktív zöldfelület a létrehozást után azonnal kifejti hatását, míg ugyanezt a potenciált a fák évek-évtizedek alatt érik el. Többféle módon lehet elhelyezni és nem is feltétlenül szükségesek örökzöld növényzet hozzá. Sok különböző módja van, hogy bizonyos felületeket összekössük a talajjal vagy részleges megoldásként a falra szerelt eszközök segítik majd a növények felfutását.

A városi hőszigetek (a 4.pontban volt róla szó) mérséklésében hasonlóképpen komoly szerepe lehet a zöldfalaknak. Hűtéssel kapcsolatos hatásukat több ciklusban fejtik ki: a levélzet párologtat, a lombozat és a hordozórendszer többrétegű árnyékoló hatást fejt ki a szintén többrétegű átszellőztetettségen keresztül.

Egy növénnyel burkolt homlokzat felületi hőmérséklete a nyári hőmérsékleti csúcs idején akár 15-20 Celsius-fokkal is alacsonyabb lehet egy közelben lévő utcai beton felülethez képest.

Azonban álljunk meg egy pillanatra!

A Bosco Verticale Milánóban

Forrás https://www.facebook.com/StefanoBoeriArchitetti/photos/a. 132930810056277/4144255642257087/?type=3&theater

 

És ez is!

Otthoni Függőkert

forrás:https://furdancs.blog.hu/2020/04/20/epitsunk_fuggokertet_132

 

Ne csak nagy épületekre, intézmények épületeire gondoljunk, hanem családi ház körülményei közt akár retek, cukkini, paradicsom is nevelhető a magasban, míg a leveles hasznosítású növények – saláta, rukkola, – dekorációként és táplálékként egyaránt szolgálnak.

  1. közösségi kertek-akárhol

Röviden és egyszerűen nem más, mint bármely földterület, amelyet egy közösség közösen gondoz. Igazából többszintes épületek egykori felszabadított, nyílterű vagy zárterű területein is lehet létesíteni és kis odafigyeléssel bármit meglehet termelni.

Fűszerek a tetőről Budapesten

https://turizmus.com/szallashely-vendeglatas/fuszerek-a-tetorol-1138661

 

  1. A lehetséges építkezési-módok a lakosság számára

A szupervályog épületek egyszerre modern és valami ősi megoldást kínálnak a jövő kihívásaival szemben. Minden építészeti megoldásnak megvannak az előnyei és hátrányai attól függően, hogy milyen környezeti körülmények befolyásolták a tervezést.

Lássuk ez esetben mi az előnyei a szupervályognak röviden:
1.Sokfunkciós és emeletes építmények is emelhetőek ezzel a technológiával: gazdasági épületek,közösségi épületek is.
2.Tartóssági szempontok:
földrengés elleni védelem, több mint 100 éves időtartam, ellenállóság a környezeti behatásoknak.
3,Költségek: jelenleg akár 50-70%-al olcsóbb lehet, mint egy megfelelő méretű téglaház.
4,Az ilyen épületek energia besorolása minimum az “A” kategóriának felelne meg.

 

Az alábbi két kép a tájba illő öko házakat mutatja be.

Forrás: https://sokszinuvidek.24.hu/kertunk-portank/2016/03/03/megepulhetnek-az-elso-bubos-okohazak- magyarorszagon/?fbclid=IwAR0CFiQ5rnVhyqVqeT0wmK4PCyXjt90LiPfNkNAgKraSeZZKeXNBH7yXfCo

 

Forrás: https://sokszinuvidek.24.hu/kertunk-portank/2016/03/03/megepulhetnek-az-elso-bubos-okohazak- magyarorszagon/?fbclid=IwAR0CFiQ5rnVhyqVqeT0wmK4PCyXjt90LiPfNkNAgKraSeZZKeXNBH7yXfCo

Freiburgtól Auroville-ig számos megjelenési formát öltött az öko- koncepció. Akár olyan formában is megvalósulhat, hogy a meglévő városi arculatot, épületeket, utakat és köztereket szabják át egy a város adottságaihoz hozzáillő öko-vázra vagy adott környezeti körülmények között ilyen megfontolásból kezdenek vagy kezdtek bele egy város megépítéséhez a múltban. Ezen városok összessége valamilyen értékben az adott táji, környezeti- ökológiai, éghajlati és a klímaváltozással összefüggő fejlesztési sémákban gondolkoznak. A cikksorozat 3. részében ezt a témakört fogom körbejárni.

borítókép: (barcelonarchitecturewalks.com)

Sajnos még senki nem írt hozzászólást. Legyél Te az első!

Te mit gondolsz a cikkben leírtakról?

Az e-mail címedet nem tesszük közzé, illetve nem adjuk ki harmadik félnek.


*