Klímásított utcák Dorogon és Esztergomban?

Mi az a Green Deal? Miért fontos éghajlatváltozás szempontjából és mit hoztak az okos települések számára? Szerkesztőtársunk, Virágostóth Krisztián frissen végzett településmérnökként kutatja a témakört.

Az okos települések – bővebben okos város és falu – napjainkra nagyon népszerű és sokat használt kifejezéssé vált, bár igazából sokan nem is tudják, hogy mit jelent. A fogalomhoz rendszerint egy-egy eszközt vagy szlogent társítanak.

A téma iránti érdeklődésem hosszú múltra tekint vissza. A városok és községek sokszínűsége, illetve változatos megjelenésük már középiskolás koromban foglalkoztattak engem. Az okos várossal, mint koncepcióval az egyetemi éveim alatt kezdtem el foglalkozni, valamint a mesterképzésem alatt a diplomamunkámat is ebből a témakörből készítettem. A témába vágó folyóiratokon, cikkeken és tudományos munkákon keresztül kezdtem megismerni a koncepciót és megtapasztaltam azt is, hogy a települések jövőjét meghatározhatja az, ha elköteleződnek az okossá válás iránt.

Smart city koncepció az integrált és komplex településszintű megoldásokra alapoz (Kép: pxfuel.com)

Egy valamit le kell szögeznünk: a smart települések a világban felmerülő kihívásokra próbálnak integrált és komplex települési szintű megoldásokat adni. Bolygónk és az emberiség előtt számos nagy kihívás áll, melyek közül jelen írásomban a klímaváltozást szeretném kiemelni, valamint azt mutatom be, hogy az okos település milyen választ ad erre a globális jelenségre.

Érdemes először tisztázni, hogy mit is jelent az a szó, hogy klímaváltozás. Ez alatt a fogalom alatt a Föld klímájának, éghajlatának tartós és jelentős mértékű megváltozását értjük, lokális vagy globális szinten. A jelenséget néhány egyszerű folyamat segítségével mutatom be. A világméretű klímaváltozás jeleit tapasztaljuk, amikor hőmérséklet és a csapadék mennyiségének, valamint eloszlásának, megváltozását érzékeljük. Ide sorolhatjuk még például a széljárás vagy a napsütéses órák számának növekedését, csökkenését is.

Egyre többször kell számítanunk heves esőzésekre. A kép 2020. június 17-én készült Dorogon.

Amióta világ a világ, Földünk éghajlata folyamatosan változott és változni is fog. Ez a folyamata eltarthat több évezredig is, de akár néhány évtized alatt is megvalósulhat. A változás okai lehetnek természetes folyamatok következményei (a földrészek tektonikus mozgása, földrengések), a bolygót érő külső hatások (a Nap sugárzási erejének változása, meteor becsapódás), illetve az emberi tevékenység (üvegházhatású gázok kibocsátása) is.

Az éghajlat napjainkban tapasztalt változása szokatlanul gyors ütemű, és következményei főként negatív előjelűek. Ennek természetes jelei egyértelműek és kézzelfoghatóak.

Földünk légkörében az üvegházhatású gázok aránya (szén-dioxid, metán, nitrogén-oxid stb.) gyakorlatilag napról napra emelkedik. A bolygón egyre magasabb a hőmérséklet, ezzel párhuzamosan melegednek a tengerek is. A folyamat következménye, hogy olvadnak a gleccserek, gyakoribbak az erdő- és bozóttüzek, egyes területeken tartós aszályok, míg másokon özönvizek, árvizek jelentkeznek, patakok apadnak el, illetve öntenek el nagy területeket, a tavak vízfelülete csökken, helyenként az évszakok egybemosódnak, korábban tavaszodik és virágoznak a növények, később köszönt be az ősz, változnak az élőhelyek.

Az európai nagyvárosok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az éghajlatváltozás elleni küzdelemre, illetve ezzel párhuzamosan az éghajlatváltozás hatásainak csökkentésére.

Na de, hogy jön képbe az okos település? Úgy, hogy az ilyen helységek arra törekednek, hogy folyamatosan javítsák a lakosok életminőségét és szeretnék elérni, hogy az ott élők mindennapjaikat a legjobb körülmények között töltsék el. Vitathatatlan, hogy a smart településekre az éghajlatváltozás hatásai miatt egyre nagyobb lesz az igény.

Nyilvánvaló az is, hogy Nyugat-Európában egyre több város kötelezi el magát az okos várossá válás folyamata mellett. Érdemes közülük kiemelni Barcelonát, Amszterdamot és Koppenhágát is. A városvezetés mindhárom helyszínen komplex szemlélettel próbálja fejleszteni az adott metropoliszt, amelyben az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az üvegházhatású gázok kibocsájtásának csökkentése fontos prioritásként szerepel.

A Közép-Európai városok között is egyre több „okosodó” várost figyelhetünk meg. Legjobb példa a régiónkban Bécs, az osztrák főváros, ami víziójával a Nyugat-Európai városokkal egy kategóriában említhető. Elkötelezettsége példaértékű, valamint a zöldebb fenntarthatóbb és humán centrikusabb városfejlesztés és tervezés elkötelezett híve. Bécs okos koncepciója és jövőképe a zöldebb és klímatudatosabb jövő köré épül. A településen az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is aktívan részt vesz, erre nagyon jó példa.

Bécsben így képzelik el a smart cityt (Kép: smartcity.wien.gv.at)

A Párizsi Klímacsúcs döntései, illetve a globális klímaváltozásnak már látható elemei is vannak, amit minden ember a saját bőrén tapasztal. A klímaváltozás az egész emberiség számára hatalmas kihívást és komplex megoldandó feladatot jelent. Az okos várostervezés és okos város egyik kulcseleme az élhető települések megteremtése és az összetett kihívások összetett szemlélettel történő kezelése.

A klímaváltozás a nyári hónapokban a városok közterületein kiváltképp a burkolt felületeken, utcákon, tereken a klímaváltozás hatásai még fokozottabban érzékelhetők. A jelenség orvoslására Bécsben klíma utcákat hoztak létre, melyek képesek több funkcióval is biztosítani a kellemesebb közterületi tartózkodás érzését a polgárok számára. A legérintettebb kör a fiatalok, illetve az idős korosztály, akik számára a magas hőmérséklet nagyobb kockázatot jelent.

A bécsi Lerchenfelder utca (Kép: Wikipédia)

Bécsben az első ilyen típusú utcát 2019. augusztusban kezdték el kialakítani. Az Apollogasse utcától a Lerchenfelder utcáig terjedő szakaszon a következő műszaki tartalmat valósították meg:

  • 4 hűtőív
  • 5 pergola ülőelemekkel
  • 32 különálló fotel
  • 5 tűzcsap rögzítés
  • 20 fa (+4 fa 2018-tól)
  • 263 parkolóhely az újjáépítés után
  • 724 parkolóhely garázsokban
  • 150 parkolóhely kerékpárok számára

Az érintett terület 1,6 kilométer hosszú, a műszaki tartalom alapján megállapítható, hogy a megoldás nagyon progresszív és az élhető város célt szolgálja, illetve a fokozatosan növekvő városi hőmérsékletre próbál okos megoldást adni.

Az éghajlatváltozás ellen tennünk kell, a településeknek segítséget kell nyújtanunk azért, hogy jó megoldásokkal megkönnyítsék az ott élők és munkát végzők helyzetét.

Az éghajlatváltozás és a környezet károsodása nem csak azt eredményezi, hogy a települések élhetetlenné válnak, hanem azt is magukkal hordozzák, hogy a lakosok egzisztenciális veszélybe is fognak kerülni. Ezeknek az első jelei már megjelentek a mezőgazdaságban. A globális kihívásra a világnak közös választ kell adni, illetve Európának is élen kell járnia a válaszadásban.

A mezőgazdaság megsínyli a klímaváltozást

Ahhoz, hogy Európában eredményesen kezelni tudjunk a klímaváltozással és környezeti károsodással összefüggő kihívásokat, új társadalmi gazdasági és környezeti stratégiákra van szükség. Az Európai Unió az említett változásokra a Green Deal-t terjesztette elő. A megállapodás víziójában és vele szembeni elvárások nem kicsik. Egy modern és erőforrás-hatékony versenyképes gazdasággá kívánja átalakítani az EU gazdaságát, illetve komoly környezeti és klímaváltozás elleni pontokat is tartalmaz a tervet. A terv az éghajlatváltozás elleni küzdelem szempontjából legfontosabb vállalása, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke 2050-re nettó nullára csökkenjen az egyezményt aláíró országokban.

Vajon Dorog okos várossá tud válni?

Véleményem szerint a Green Deal megállapodás hozzájárul ahhoz, hogy egyre inkább elterjedjen a smart city/village koncepció. Az okossá válás folyamatában katalizátor szerepet tölthet be, illetve a települések életében olyan pályázatokban és programokban fog megjelenni, amelyek segítségével a városok és falvakban az éghajlatváltozás és a környezetkárosítás ellen hatékonyan léphetnek fel.

Úgy gondolom, hogy a pilisi térség településein a „klíma utcák” megjelenését főként az egyes helységek fő utcáin, nagyobb forgalmat lebonyolító útjain kellene kialakítani, de a jövőben jó lenne, ha minden útszakaszt ilyen szemlélettel hoznának létre, illetve alakítanának át.

Dorogon klíma utcaként a Mária utcát, illetve a Munkás utcát képzelném el. Amennyiben lenne rá mód, illetve lehetőség, úgy ezt a víziót a Mária utca zöld séta programjába is bele lehetne illeszteni.

A Munkás utca a város központi területén fekszik, illetve a az utca nagy forgalmat bonyolító intézmények mellett halad el. Elérhető onnan a vasútállomás, az intermodális csomópont is, emiatt úgy vélem, hogy ebben az utcában is lenne létjogosultsága a „klímásításnak” is. Meglátásom szerint így a Mária utcától a Dorogi József Attila Művelődési Házig egy olyan „átalakított városrész” jöhet létre, ami kielégíti a XXI. századi igényeket. Nem mellesleg a településen élők és a turisták is szívesen sétálnának a klímásított utcákon.

Képzeljük el “klímásítva” Esztergom főterét!

A térségben, konkrétan Esztergomban az ilyen típusú utcákat főként a város nagy forgalmat lebonyolító útszakaszain lehetne kivitelezni. Ott van például a Kossuth Lajos utca, illetve azok a helyek, ahol a jövőben nagy turista forgalomra számít a város. Ebben az értelemben el tudom képzelni a Kis-Duna sétány, illetve a belvárosi utcák klímásítását is.

Sajnos még senki nem írt hozzászólást. Legyél Te az első!

Te mit gondolsz a cikkben leírtakról?

Az e-mail címedet nem tesszük közzé, illetve nem adjuk ki harmadik félnek.


*