Térségünk éghajlata – május

Egy új cikksorozatot indítunk, amely időszakosan – várhatóan havi rendszerességgel – fog megjelenni az oldalon. Az első részben május időjárását kívánjuk bemutatni kizárólag térségünk vonatkozásában.

Május

A 31 napból álló május az év ötödik, a tavasz utolsó (harmadik) hónapja. Másnéven Pünkösd havának is szokták nevezni. Május elsején van a „munka ünnepe”. Május tizedike Magyarországon a „madarak és fák napja”. Május huszadika pedig a „méhek világnapja”. Május első vasárnapján tartjuk az „anyák napját”, míg május utolsó vasárnapján a „Gyereknapot”. A Húsvét utáni 50. nap: Pünkösd napja.

Májussal kapcsolatosan eszünkbe juthatnak még a fagyosszentek: Szervác, Pongrác és Bonifác. Májussal kapcsolatban valószínűleg azért kapott ilyen nagy figyelmet a fagy, mert a természet ilyenkor már különösen megsínyli, ha becsúszik egy-egy zordabb idő.

E hónaphoz szorosan fűződő mondás: „a májusi eső aranyat ér”.

És még fontos a végére megjegyeznünk, hogy május végén rajzanak ki először a méhek. E hónapról pedig még az orgona és a pünkösdi rózsa virágzása is eszünkbe juthat.

Térségünk időjárása májusban

Hőmérséklet

2007 január 1-től kezdődően minden nap feljegyeztük, hogy hány Celsius fok (a továbbiakban: fok) volt a legalacsonyabb és a legmagasabb hőmérséklet az adott napon. Ezekből bő egy évtized elteltével látványos grafikákat tudunk készíteni és meg tudjuk mutatni, hogy hány fok „szokott lenni” az adott napon térségünkben. Például, ha valaki térségünkbe szeretne ellátogatni akár turisztikai céllal, akkor érdemes az alábbi diagramra vetnie a tekintetét.

A lenti diagramban szereplő értékek a saját műszereink által mért hőmérsékletekből kerültek összeállításra:

Átlagos minimum-, maximum- és középhőmérsékletek térségünkben

A hónap elején általában a napi minimum-hőmérsékletek 7 fok, a napi maximum-hőmérsékletek 21 fok körül alakulnak. A hónap közepéig stagnálás, a hónap második felében pedig jól láthatóan emelkedés jellemző. Ezek természetesen a sokévi átlagok, mindig, minden évben lehetnek és vannak kilengések egy-egy hideg- vagy melegfront következtében. Ennek bemutatására szolgál a következő diagram:

Májusi hőmérsékleti szélsőértékek térségünk vonatkozásában

E diagramból is remekül kivehető, hogy a hónap második felében gyakrabban fordulnak elő magasabb hőmérsékleti értékek, mint például a hónap elején. Egy adott év májusában már nem ritka, hogy „becsúszik” egy-két 30 fok körüli érték és az is jól látható, hogy fagyni már nem igazán szokott, bár elég gyakran alakul fagypont közelében (0 és +1 fok között) a hőmérséklet.

Májusban a középhőmérséklet 16,18 fok. Az évi középhőmérséklet 11,34 fok, tehát a május tulajdonképpen az enyhébb hónapok közé tartozik, rangsorban az ötödik legmelegebb hónapunk (ebben a rangsorban a három nyári hónapon kívül csak a szeptember előzi meg).

2007 óta a legalacsonyabb májusi hőmérséklet -0,2 fok, míg a legmagasabb májusi hőmérséklet 32,1 fok volt.

Csapadék

A hőmérsékletekhez hasonlóan a csapadékösszegeket is 2007. január 1 óta vezetjük. Az alábbi diagramon az átlagos napi csapadékértékeket mutatjuk be térségünk vonatkozásában:

Májusi átlagos csapadékösszegek térségünkben

A májusi átlagos napi csapadékösszeg 0 és 9 mm/nap értékek között alakul. Ebből a diagramból túl sok következtetést nem lehet levonni, a havi szórást lehetett elsősorban kikövetkeztetni. Ezek alapján elmondható, hogy a téli hónapokhoz képest nagyobb, a nyári hónapokhoz képest kisebb szórás jellemzi a májusi csapadékadatokat. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy többször, illetve nagyobb eséllyel alakul ki zápor vagy intenzívebb csapadék, mint télen, de a nyárihoz hasonló felhőszakadások nem, vagy ritkábban jellemzik e hónapot. Most pedig lássuk, hogy mennyire jellemzik szélsőséges kiugrások a májusi csapadékhullásokat (azaz jellemző-e felhőszakadás vagy villámárvíz kialakulása):

Májusi szélsőértékek a csapadékban térségünk vonatkozásában

Ez a diagram is inkább csak érdekességként szolgál, mintsem hogy bármiféle konzekvenciát tudjunk belőle levonni. Az viszont jól látható, hogy szemben a téli hónapokkal májusban már van néhány kiugróan magas érték a napi csapadékösszeg tekintetében.

Az eddigi legcsapadékosabb május 2010-ben volt, akkor egy hónap leforgása alatt 257,9 mm csapadék hullott, amely térségünk éves csapadékátlagának közel fele. Egyébként 2007 óta eddig soha egyetlen hónapban nem hullott még ennél több csapadék, mint 2010 májusában. A legszárazabb május pedig holtversenyben 2009. és 2017., mindkét esztendőben 20,5 mm csapadékot tartogatott Pünkösd hava.

Térségünkben havonta átlagosan 49 mm csapadék hullik (éves csapadékösszeg elosztva a tizenkét hónappal), míg májusban az átlag 75,5 milliméternek felel meg, tehát átlagon felüli. 2007 óta az év legcsapadékosabb hónapja térségünkben a május, bár a nyári hónapok és szeptember szorosan a nyomában vannak.

2007 óta még soha nem alakult ki májusban havazás, így hóvastagságokról sem beszélhetünk.

Májusban átlagosan évi 6-szor alakul ki zivatar, ez a szám már vetekszik a nyári hónapok zivatarainak számával (nyáron átlagosan havi 6-7 zivatar alakul ki).

Átlagosan 0-1 alkalommal fordul elő köd májusban. Volt már rá példa, de nem a ködökről híresült el az utolsó tavaszi hónapunk.

Május jellemzése képekben

Olyan képeket próbáltunk összegyűjteni, amelyekről azonnal eszünkbe jut, hogy májusban készülhettek.

Orgona
Májusi naplemente
2018. májusi lecsapó a dorogi lakótelepen
Májusi villámok (Fotó: Nebehaj Gábor)
Májusi zápor
Napsütés májusban
Naplemente Dorogon 2020. május 26-án
Májusi naplemente a Dunán
Májusi szivárvány
Futás a májusi esőben
Virágzó repce május elején

Sajnos még senki nem írt hozzászólást. Legyél Te az első!

Te mit gondolsz a cikkben leírtakról?

Az e-mail címedet nem tesszük közzé, illetve nem adjuk ki harmadik félnek.




Időtúllépés történt. Kérlek, add meg újból a CAPTCHA értékét!