Kiss Péter Pál településmérnök és településfejlesztő geográfus a zöld épületek előretörésével, az „ökovárosok koncepciójával” több éve foglalkozik. Péter álláspontja szerint a jövőben egyre több zöld épület fog megjelenni a világban és így országunkban is. A cikksorozat első részében az okokat és hátteret járja körbe, hogy melyek azok a természetföldrajzi tényezők és folyamatok, amelyek okán a jövő a zöld épületekben keresendő.
Mindenekelőtt érdemes tisztázni azt, hogy melyek azok a klímaváltozás okozta kihívások, amelyek hatással lehetnek egy adott városban található épületekre, közterekre, területekre.
A klímaváltozás hatásai egy adott városban sokrétűek lehetnek. A jövőben a változások egyre jobban kézzelfoghatók lesznek mindenki számára, melyek kivédése, mérséklése, valamint az ezzel együtt átalakuló városi szabad terek, területek, felületek is változni fognak. Ezen folyamatok összessége koherens képet alkot majd a jövőbeli városokról.
A cikkben szó lesz általánosságban arról, hogy az építészetnek, építőiparnak milyen irányt kell vennie. Ennek a változásnak egyrészt szükségességből, másrészt tudatos megfontolások eredményeként kell bekövetkeznie. A világon már számtalan helyen találkozhatunk ilyen jellegű megoldásokkal, egész várost vagy városrészeket átfogó zöld fejlesztési építési koncepciókkal és végrehajtott tervekkel.
A cikkben széleskörűen szeretnék koncepciókat, ötleteket adni arra, hogy milyen, építési szempontból már megvalósult hasznos megoldások vannak a világban az új épületekre és meglévőkre egyaránt. Továbbá úgy gondolom, hogy egy teljes és átfogó építésügyi szabályozásra van szükség, melynek meghatározása során a lakosságtól az állami szereplőkön át az önkormányzati intézményekig senkit sem szabad kihagyni.
Az építésügyi szabályzatban részletesen ki kell térni a lehetséges építésügyi, alapanyagi, ökológiai, természetvédelmi, technológiai szempontok sokaságára, amelyek a jövőben irányt adhatnak arra, hogy mit és hogyan kell csinálnunk.
A zöldülő épületek témakörében öt fő szempontrendszer alapján szeretnék elképzeléseket megfogalmazni, melyek a klímaváltozás és ökológiai szempontokat is ötvözve a települések már meglévő, illetve építendő ingatlanjai számára nyújthatnak megoldást.
A felsorolt problémakörök(4) hazánkat is érinthetik és attól függően, hogy hol helyezkedik az adott település, úgy érdemes a klímaváltozással kapcsolatos jelenségeket figyelembe venni:
1.: Ciklonok erősödése Európában, ami akkora méreteket ölt, hogy a német, osztrák és a brit vasúti hálózatra is hatással bír és fennakadásokat okoz a kötöttpályás közlekedésben. A hatásait már itthon is érezzük, az előrejelzések szerint a fennakadások gyakorisága, az időjárás „szeszélyessége” a jövőben fokozódni fog. A közelmúltig a legnagyobb károk Nagy-Britanniában történtek, de Németországban is kell problémákra számítani. A ciklonális hatások következtében Csehországban százezrek maradtak áram nélkül. Szinte hazánk egész területén előfordultak viharos erejű széllökések, Nyugat-Magyarországon pedig erősen viharos széllökések voltak a reggeli órákban is: Sopronban 106 km/órás szelet is mértek. Véleményem szerint a jövőbeni ciklonok közvetlenül Nyugat–Magyarország északi részére lehetnek hatással szezonálisan. Sopron valamint észak-dunántúli nagyobb városok kimondottan érintek lehetnek.
A modellszámítások szerint évszázad végére a tengerek hőmérséklete 2-3 Celsius-fokot emelkedhet, akkor a mostani átlagos kettő helyett évente tizenkettő-tizennégy, a hurrikán szintjét elérő vihar csaphat le Európára. A holland meteorológiai szolgálat kutatóinak számításai szerint a klíma melegedésével egyre több hurrikán fog partot érni Nyugat-Európában.
2.: Növekedni fog az aszályos időszakok száma itthon. Az ország területét az Országos Meterológiai Szolgálat térképei alapján főképp a nyugati megyéket (Fertő-tó környéke) érintheti a szárazság. A mikroklíma adatok alapján az alföldi területek (Debrecen is bele érthető) aszályos, az ország nyugati területei (Szombathelyet és Zalaegerszeget környéke is) erősen aszályos területnek tekinthető. Az aszályos időszakok főként tavasszal és ősszel okozhatnak problémákat a települések életében. A klímaváltozás dinamikáját ismerve a szárazságot heves intenzív esőzések fogják követni, melyek nem okoznak várhatóan áradásokat.
A háromhavi standardizált csapadékindex (SPI3) területi eloszlása 2020 márciusában
1. ábra: Az aszállyal érintett területek Magyarországon
Forrás: OMSZ
3.: A heves esőzések kockázata és az árvízkockázat vagy extrém alacsony vízállás a folyókon is egyre növekszik majd Magyarországon. Borsod-Abaúj-Zemplén megye a többi megyéjéhez képest épp közepesen veszélyeztetett. A magas kockázati besorolású települések főleg a Bódva, a Hernád és a Sajó mentén,illetve a megye déli területein találhatók. A belvizek kockázata a megyében országos összehasonlításban átlagosnak minősül. A veszélyeztetett területek a megye déli, dél-keleti, síkvidékre esnek, kiemelten a Taktaköz és Bodrogköz területein jellemzők. Villámárvíz veszélyezettség szempontjából a megye településeinek többsége magas kockázatúnak minősül, a Bükk, Cserehát, Zempléni–hegység települései különösen veszélyeztettetek.
Azért tartottam fontosnak e három problémakört Borsod-Abaúj-Zemplén viszonylatában is megvizsgálni, mert ott a hatások multiplikálódhatnak azáltal, hogy egyszerre jelennek meg (ha nem is mind),vagy rövid időn belül követhetik egymást.
4.: Hőhullámok, által hőszigetek jöhetnek létre a legnagyobb városainkban. A potenciálisan kitett városok: Budapest, Debrecen, Miskolc, Szeged.
Mi ennek a jelenségnek az oka?
Az első befolyásoló tényező a város térbeli szerkezete, azon túl az épületek, utak elhelyezkedése és az épületek térbeli sűrűsége nagyban befolyásolja a hősziget jelenségének kialakulását. A hőhullámok akkor jönnek létre, amikor extrém magas a napi átlag, a napi középhőmérséklet: arra kell számítani, hogy a kánikulás időszak több hétig is tarthat a jövőben. A felsorolt városokban a forró napok száma folyamatosan nő, a felsorolt településeken a csapadékhiány is megfigyelhető. Ezek a területek a vidékiekhez képest sokkal melegebbek.
A bemutatott jelenség komoly kockázatot jelent majd az elidősödő társadalomra. A hőhullámok nyaranta egyre nagyobb kihívások elé fogják állítani a városok egészségügyi ellátó rendszerét.
Magyarország városaiban a jövőben az is előfordulhat, hogy 50 Celsius-fokot is elérheti a hőmérséklet. Előrejelzések és kutatások szerint erre a következő 40 évben meg is van az esély.
A sorozat második részében a bemutatott kihívásokra Péter elvi javaslatokat fog tenni.
borítókép: (idealista.it)
Te mit gondolsz a cikkben leírtakról?