Könnyed őszi séta Esztergom-Kertvárosban

Könnyed séta a természetben – egy kis túra most nem csak a testi, hanem a lelki egészségünknek is gyógyírt jelenthet. Térségünkben is vannak olyan helyek, ahol szippanthatunk egy jót a levegőből és mégsem találkozunk a tömeg és a koronavírus elől menekülő fővárosiakkal. Virágostóth Krisztián cikke.

Az ősz rendszerint a hétvégi kirándulásokról, természetjárásokról szokott szólni. A hosszú hétköznapok után a hétvégi erdei, mezei barangolás sok ember számára a mókuskerékből való kikapcsolódás lehetőségét testesíti meg.

Az idei év, pláne az őszi időszak jócskán eltér a megszokottól, mivel a koronavírus mindent teljesen átírt. A pandémia az élet szinte minden területén érezteti a hatását és most nem csak arról van szó, hogy például korlátozások betartásával rendezhettek programokat.

A jól megszokott őszi forgatagok, események már elmaradtak, az utóbbi időben életbe léptettek szigorú intézkedéseket, melyek a közterületet és a zárt helyeket is érintik. Az elkövetkezendő hetek-hónapok bizonytalanságai és a fertőzésveszély miatt egyre többen fordítják tekintetüket a természet felé. És milyen jól teszik!

Az emberek évezredes ösztöne és vágya a természetben való tartózkodás, így a mostani időszakban akár fél óra, szabadban eltöltött idő is aranyat érhet. A mostani nehéz, lelkileg megterhelő időszakban egy kis kellemes sétánál ugyanis nem is lehetne jobb időtöltést választani.

November 15-én, vasárnap egy órán át barangoltam Esztergom-Kertvárosban. Igazi klasszikus, nyirkos őszi idő fogadott, a hőmérő 8 Celsius-fokot mutatott. Eső nem esett, a látótávolság megfelelő volt, bár az erősen ködös idő miatt nem láttam annyira messzire.

Igyekeztem olyan helyszíneket választani, ahol távol lehettem a mindennapok forgatagától, viszont közel érezhettem magam a természethez. Így esett a választás kedvenc futási helyszínemre, a Határ utcára. Az útszakasz és környezete őszi arcát mutatta. A köd miatt a Strázsa-hegynek csak a körvonalai látszódtak.

A fotókon szereplő helyszínről derűs napos időben a bazilika és Párkány magasabb épületei is láthatóak, viszont ma csak a Grante tornyát lehetett jól kivenni.

A Határ utcai földeken az őszi munkák már befejeződtek (Kép: V. Krisztián)
A Strázsa-hegy körvonalai a távolban (Kép: V. Krisztián)
A Strázsa-hegy és környezete a Határ utcáról (Kép: V. Krisztián)

 

Második helyszínként a Kenyérmezői-patak egyik szakaszát kerestem fel. Az esztergom-kertvárosi vasúti hídnál lementem a vízhez: a csermely minden évszakban lenyűgöző képet mutat és nagyszerű helyet biztosít a kikapcsolódásra. A csendesen csordogó vízfolyás azt a nyugalmat és kiegyensúlyozottságot kínálja, amelyet a hétköznapokon hiányolhatunk.

A Kenyérmezei-patak Kertvárosi vasútállomási szakasza a dorogi irányba (Kép: V. Krisztián)
A Kenyérmezei-patak a vasúti híd alatt (Kép: V. Krisztián)
A Kenyérmezei-patak Kertvárosi vasútállomási szakasza a dunai irányba (Kép: V. Krisztián)

Ezt követően még meglátogattam a patak egy felsőbb szakaszát ugyanitt Esztergom-Kertvárosban, a közelben található buszforduló felé vezető hídon készítettem még néhány fotót is a vízről.

A Kenyérmezei-patak a vasúti híd irányába (Kép: V. Krisztián)
A Székely Mihály utcáról Dorog felé nézve (Kép: V. Krisztián)

A sétámat a patak nyomvonalán folytattam és így jutottam el a következő hídig, ami Esztergom-Kertváros és Dorog határán található. A patak egyedülálló őszi képét és hangulatát itt is megörökítettem az alábbi képen.

A Kenyérmezei-patak már a dorogi szakaszon (Kép: V. Krisztián)

Innen tovább mentem a dorogi Schmidt-villa melletti zöldterületre, ami regeneráló hatással bír. A helynek van egy sajátos hangulata, amit nagyban a fáinak köszönhet. A legtöbb fa nagyon idős és az épülethez hasonlóan komoly történetük is van.

A Schmidt-villa zöldterülete ősszel (Kép: V. Krisztián)
A Schmidt-villa zöldterülete ősszel (Kép: V. Krisztián)
A Schmidt-villa zöldterülete ősszel (Kép: V. Krisztián)
Gombák a Schmidt-villa területén (Kép: V. Krisztián)
Őszi gombák megjelenése a Schmidt-villa területén (Kép: V. Krisztián)

Vasárnapi sétámat a Schmidt-villa megtekintése után az egyik számomra legkülönleges helyszínen fejeztem be. A parktól nem messze található a Féja Géza Közösségi Ház kerítése és a fasor mindig sok emléket és gondolatot ébresztett bennem. Az alábbi képen látható helyszínről mindig a zöldülő városok víziója és világa jut eszembe: a koncepció a tradicionális értékek és az új gondolatok együttes érvényesülésének lehetőségét biztosíthatja.

A Damjanich János szervizúti zöld sáv (Kép: V. Krisztián)

Barangolásom végén feltöltődve és kipihenve éreztem magam és úgy gondolom, hogy jó döntést hoztam, amikor elindultam és felkerestem a környezetemben található természeti értékeket. A vírusos időszakban nagyon fontos, hogy szervezetünk minden egyes nap kellő friss oxigént kapjon. A sétával pedig mind testileg, mind lelkileg teljesen megerősödve várhatom a következő napok kihívásait.

Ti merre kirándultok, sétáltok? Írjátok meg nekünk kommentben!

Sajnos még senki nem írt hozzászólást. Legyél Te az első!

Te mit gondolsz a cikkben leírtakról?

Az e-mail címedet nem tesszük közzé, illetve nem adjuk ki harmadik félnek.


*