Miért van köd szinte minden őszi reggelen az esztergomi “hatoskőnél”?

 

Ködfoltok
Reggeli ködfoltok Esztergom határában

Az őszi és téli évszakra jellemző leginkább a köd, de természetesen a többi évszak során is kialakulhat, előfordulási esélyük viszont csekélyebb. Ősszel azonban térségünkben is vannak olyan helyek, ahol szinte minden nap találkozhatunk köddel vagy csak kisebb ködfoltokkal, még akkor is, ha ugyanazon település sűrűn lakott belvárosi részeiben ez nem jellemző.

Ködfoltok Esztergom határában
Ködfoltok Esztergom határában

HOGYAN ALAKUL KI A KÖD?

A köd egy felszínközeli felhő, amely apró vízcseppekből áll össze, réteges. A vízcseppek mérete ilyenkor az ezred milliméternél is kisebb. Hideg, derült éjjeleken alakul ki köd, amikor a hűvös levegő hatására a levegő páratartalma kicsapódik. A gyakorlatban tehát akkor beszélünk ködről, ha a levegő nedvességtartalma olyan magas, hogy a látástávolság 1 km alá csökken. Köd esetén a látótávolság 1 kilométernél kisebb. Ha a látástávolság ennél több, akkor a jelenséget párásságnak nevezzük.

A köd a Nap melegítő hatására, amint a felszínt melegíteni kezdi, el is oszlik. A melegedés hatására a levegő hőmérséklet is emelkedik, aminek következtében egyre több párát tud magába venni. Sík felszínen a szelek rendszerint a ködöt eloszlatják.

Reggelente jellemző látkép a "hatoskőnél"
Reggelente jellemző látkép a “hatoskőnél”

MIÉRT PÁRÁSABBAK, KÖDÖSEBBEK BIZONYOS HELYEK TÉRSÉGÜNKBEN?

Térségünkben is vannak olyan pontok, ahol a köd gyakrabban jelenik meg, alakul ki. Az egyik ilyen az Esztergom és Esztergom-Kertváros közötti repülőtér és “hatoskő” térsége. Meleg légköri frontok áramlásakor nagy páratartamú meleg levegő kerül a hideg felszín fölé, és telítetté válik. A levegő páratartamának egy része ilyenkor kicsapódik és ekkor hatalmas ködtakaróvá alakul. A Duna is szerepet játszik, ugyanis a folyó hatására tovább növekszik a levegő nedvességtartalma. A Palatinus-tóra is jellemző, hogy reggelente gyakran kicsapódik a nedvesség, aminek köszönhetően rendkívüli látványban gyönyörködhetünk.

Gőzölög a Pala
Melegebb a Pala mint a levegő, ezért gőzölög

Tehát annak köszönhető, hogy ebben az időszakban gyakrabban találkozunk köddel vagy ködfoltokkal egyes helyeken, hogy meleg légköri front áramlott térségünkbe, hidegek, derültek és szélmentesek az éjszakák. Párásabb, ködösebb idő a vízközelben, valamint zugos völgyekben gyakrabban és hosszabb ideig alakulhat ki. Köd esetén a hideg levegő bent ragad, előfordulhat, hogy egy kisebb területen “ragad be” a köd, s ott több fokkal hidegebb van, mint pár kilométerrel odébb, ahol már feloszlott a köd.

Magyarországon a ködös napok száma évi 20-100 között változik.

Sajnos még senki nem írt hozzászólást. Legyél Te az első!

Te mit gondolsz a cikkben leírtakról?

Az e-mail címedet nem tesszük közzé, illetve nem adjuk ki harmadik félnek.


*